Csoport

Nein, aber ich möchte sehr nach Warnemünde fahren. Talán 20 éve is megvan már, hogy ezzel a nyelvleckékkel koptattuk az agyunkat. Azok a diáktársaim viszont, akik - velem ellentétben - már jártak Warnemündében, szinte bizonyosan igénybe vették a rostocki S-Bahn szolgáltatásait.

A kezdetek

A Balti-tenger (német neve Ostsee, azaz Keleti-tenger) partján lévő egykori Hansa-város központja és a tengerpart között már a régi időkben is élénk volt a forgalom. Részben kirándulni jártak az emberek a tengerpartra, részben a kikötő vonzott utasokat, munkásokat. Amikor pedig a városközpont és Warnemünde közt a 60-as években új lakónegyedeket húztak fel, még erősebb lett a hatékony vasúti közlekedésre vonatkozó igény. Ekkortájt a keletnémet vasútnál már rendszeresített emeletes ingavonatok 8 kocsival és V100 vagy V180 dízelmozdonyokkal közlekedtek, igen sűrűn, 10-20 percenként.

Görlitzi inga Rostockban
Ingavonat keletnémet kocsikkal

Az 1965 után felhúzott új, Lütten Klein nevű lakótelepet mégsem pont a vasút mellé építették, így ide egy új leágazást kellett építeni, így az 1970-ben megindult S-Bahn-közlekedés két ágon valósult meg: a városközpontban lévő Hauptbahnhoftól a vonatok egy része Warnemündébe, más részük pedig Lütten Kleinhez közlekedett, így erről a lakótelepről is a vasút vált a legmegfelelőbb közlekedési eszközzé a belváros felé. A vonal a Hbf-tól az elágazásig kétvágányos volt, onnan tovább Warnemünde felé egy vágányon közlekedtek a vonatok, kitérőkkel.

1974-ben Lütten Klein északi oldalán meghosszabbították a vonalat úgy, hogy azt vissza is kötötték a főpályába. Ettől kezdve minden vonat ezen az útirányon közlekedett, a régi vonalat teljesen felhagyták, utóbb el is bontották.

A villamosítás

A görlitzi kocsik végnapjai
S-Bahn-szerelvény

A következő nagy változás 1985-ben történt: ebben az évben villamosították a teljes vonalat, így decembertől már villanymozdonyokkal, mégpedig az NDK 243-as sorozatú gépeivel, közlekedhettek a vonatok. Ezek közlekedtek ekkor már a korábban bemutatott lipcsei és hallei S-Bahnon, és elég sokat gyártottak belőle ahhoz, hogy a német egyesítés után jusson szép számmal nyugatra is: ilyen mozdonyokkal szerelték fel szinte a teljes Ruhr-vidéki S-Bahnt. Csúcsidőszakban nagyon magas volt az utasszám, a szerelvényekbe hármat soroztak be a négyrészes emeletes keletnémet vonategységekből, és így is 10 percenként közlekedtek a vonatok. A menetidő a villamosítással 23 percre csökkent (ezen azóta egy-két percet sikerült még faragni).

Nem ez volt persze a rostocki S-Bahn egyetlen vonala, de messze a legjelentősebb.

Emeletes inga Warnemündében
S-Bahn-ingavonatok

A Warnemünde felől a Hauptbahnhofra érkező vonatok közül óránként egyet (természetesen ütemes menetrend szerint, hiszen ez az S-Bahn-fogalom egyik alappillére) továbbküldtek a várostól mintegy 40 kilométerre délre található Güstrow felé, néhány útbaeső kisebb települést is érintve. Ezek a vonatok S2 jelzéssel közlekedtek, míg a csak Rostock Hbf. és Warnemünde közt ingázó szerelvények jelzése S1 lett.

Létrejött egy harmadik vonal is, az szintén a Hauptbahnhofról közlekedett a tengerpartra, de a város kelet felől kerülve, a teherkikötőig. Az S3-nak nevezett vonal Seehafen Nord végállomása egy hatalmas teherpályaudvar mellett szerénykedik két csonkavágányon – de már ez is túlméretezett volt, ugyanis itt is csupán óránként közlekedtek a vonatok.

Leépülés

Rövid S-Bahn-szerelvény
Az S3 forgalma nagyon lecsökkent

A rostocki S-Bahn az 1980-as évek végén érte el csúcspontját, utána, mint minden az NDK-ban, ez is leépülésnek indult. Rostock jelentősége csökkent, a keletnémet városok többségéhez hasonlóan innen is megindult az elvándorlás, megjelent a munkanélküliség, és elterjedtek a személyautók. Ezek nyomán az utasszám is drasztikus esésnek indult. A járatokat ritkítani nem akarták, így a szerelvények lettek egyre rövidebbek. A 2000-es évekre az S1 és az S2 szerelvényei is két kocsiból és egy vezérlőkocsiból álló egységekre rövidültek, de változatlanul 15, csúcsban 10 percenként járnak Warnemündébe, ill. óránként Güstrowba.

Az eleve alacsony kihasználtságú S3-on már a három emeletes kocsi is üres maradt, csúcsidőben is, így előbb kivették a két mellékkocsi egyikét is, majd teljes típuscsere következett: kétrészes, 628 és 642 sorozatú dízel motorkocsik közlekedtek Seehafen Nord felé. Az S3 végül a 2012-es menetrendváltással teljes egészében meg is szűnt.

A hálózat 2015-ben
A hálózat 2015-ben

2009-ben kiírták üzemeltetésre a teljes hálózatot (az S-Bahnon kívül más környékbeli vonalakat is, egyben), amit a korábbi üzemeltető, a német államvasút regionális alegysége, a DB Regio nyert meg. A seehafeni vonal megszűnése után sem csak egyetlen vonalból áll a rostocki S-Bahn, ugyanis egésznapos órás ütemes menetrenddel, S3 jelzéssel közlekednek a vonatok Rostock - Laage - Güstrow között (lásd a térképvázlatot).

Talent 2 a rostocki S-Bahnon
Talent 2 a rostocki S1 vonalán

Az S2 és az S3 mellett fennmaradt a csak Warnemünde - Hauptbahnhof között közlekedő S1 is, ami voltaképpen az S1 és az S2 tiszta betétjárata, 15 percesre sűrítve a közlekedést ezen a szakaszon.

Kezdetben az S-Bahn egyáltalán nem rendelkezett elkülönített járműparkkal. Az 1990-es évektől az emeletes személykocsik egy részét erre a vonalra dedikálták, ezek oldalán (a mai trendet követve) ott is virított a zöld S-betű, és az "S-Bahn Rostock" felirat. 2013-14-ben az emeletes ingavonatokat lecserélték, azóta minden járaton Talent 2 motorvonatok közlekednek. Ezek modernebbek, kényelmesebbek és takarékosabbak, főleg a mai utasszámokhoz viszonyítva. A 2010-es évekre az utazási szokások nagyjából stabilizálódtak, a jelenlegi kínálat vélhetően még hosszú ideig megfelelő lesz.

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.