Csoport

Matrei am Brenner

Hát ez meg mi?

Svájcban és Ausztriába az utóbbi években már mindenre elkezdték ráírni, hogy S-Bahn, ami mozog. Nézzünk párat, amik nem érnének meg egy önálló cikket, de talán érdekes ismerni őket.
A salzburgi S-Bahn megjelenésével a többi osztrák város is lépéskényszerbe került, ha nem akartak lemaradni. Az évtized közepén Graz is lépett. De azért ők komolyabb dolgokban gondolkodtak, mint egy S betű.

A kiindulási állapot

Ausztria Stájerország (németül Steiermark) nevű tartománya 1,2 millió lakosú, fővárosa a 260 ezres Graz. A város tulajdonképpen pont azért tudott központtá válni, mert itt értek össze az Alpok hegyláncai által kialakított útvonalak, majd a később épített vasutak is. A terepviszonyokról elég sokat elárul, hogy a grazi elkerülő autópálya a várost nem keletről vagy nyugatról, hanem alulról kerüli el, egy tíz kilométer hosszú alagúton (na jó, ez jól hangzik, de nem teljesen igaz, mert a Plabutschtunnel nagyobbrészt beépítetlen hegyek, és csak kisebb szakaszon a város alatt halad át, de ez végülis már kiesik a cikk témájából).

A környék vasúthálózatának központja is Graz központi állomása, a Hauptbahnhof. Az ide érkező, ill. innét induló, nagyrészt ingázók által használt személyvonatokból terveztek egy S-Bahn-hálózatot.

Itt azonban nem elégedtek meg annyival, hogy a vonatokat beszámozzák, és S-betűt rajzolnak rájuk. Tény persze, hogy ehhez az alapok sem feltétlenül voltak meg, hiszen a legtöbb vonalon nem volt ütemes a menetrend, márpedig ez minden S-Bahn alapvető tulajdonsága – legalábbis elvileg. Új vasútvonalakat nem építettek, egy ilyen kis városban ez aránytalanul nagy költségekkel járt volna. Igaz, ordító szükség sincsen rá, hiszen a Hbf. Közel van a városközponthoz, alig pár száz méter, ráadásul Graz városi közlekedési hálózatának is itt a központja, tehát gyakorlatilag mindenhová eljuthatunk innét villamossal vagy busszal. A Hauptbahnhofot és környékét ráadásul folyamatosan fejlesztik, és kedvezőbb városi kapcsolatokat is kialakítanak.

Az S-Bahn

21349259218_cf1d0ec71c_o.jpg

ÖBB 93 81 4024 120-0
unci_narynin képe a Flickrn (Letöltve: 2017. júl. 25.)

Media Box #191

S-Bahn motorvonat

Hosszas előkészítés után 2007. decemberében indították el az S-Bahn első vonalait. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az érintett vonalakon ütemes menetrendet vezettek be. Ez alapvetően órás ütemet jelent, csúcsidőben félórásra sűrítve. Sőt, a terheltebb szakaszokon a csúcsban 15 percenként érkezik vonat – vagy sűrítéssel, vagy fonódó vonalak révén. Ehhez helyenként kisebb beavatkozásokra is szükség volt, pl. kétvágányosítás, egyéb kapacitásbővítés. Nem vezettek be minden vonalon S-Bahn-jelölést, csak azokon, ahol már a szükséges szolgáltatási színvonalat el tudták érni.

Az S-Bahnnak logót is terveztek. Az osztrák hagyományokat követve itt is kék körben fehér S-betű jött, de mégis egyedi lett a jel. A bécsitől eltérően (és Salzburghoz hasonlóan) a háttér világoskék, az S-betű viszont nem olyan széles rajzolatú, mint Salzburgban, hanem kecsesebb, de hajló rajzú, nem szögletes, mint Bécsben.

Az S-Bahnhoz nem volt szükség új járművekre, hiszen nem építették át a vasutat, az S-vonatok ugyanazon a vonalon járnak, mint azelőtt a hagyományos személyvonatok – sőt, tulajdonképpen a vonat maga is ugyanaz. Vagy egy Talent, vagy egy CityShuttle-inga, ill. villamosítatlan vonalakon Desiro motorkocsi. Legtöbbször szólóban, hiszen a forgalomra ennyi is elég.

A járművek egy részét viszont átfestették, az osztrák államvasút, az ÖBB piros-fehér fényezése helyére a világoskék-fehér lépett, ráfestve az S-Bahn S-betűs logóját (ld. a jobb oldali képeket). Ezek azonban egyelőre a kivételek, a többséget a hagyományos piros járművek jelentik, amelyek nincsenek is az S-Bahnra dedikálva. A hálózat egyes vonalain nem az ÖBB, hanem helyi vasutak: a Graz-Köflacher Bahn vagy a Steiermärkische Landessbahnen szolgáltatnak, a saját járműveikkel. 

gkb_63.08_wies-eibiswald.jpg

A GKB motorvonata a stájer S-Bahnon
A Wikiről (letöltve: 2017. júl. 25.)

Media Box #192

A GKB motorvonata

Új vonalat a városban nem építettek, új állomást viszont igen. A város kis méretei, és a vasútvonalak elhelyezkedése miatt arra nem számítanak, hogy nagyobb számban vennék igénybe utasok az S-Bahnt a városon belül, inkább a tartomány más területeiről érkező forgalommal számolnak (ezért is nem a városról, hanem a tartományról, S-Bahn Steiermark a hivatalos elnevezés). Ezért arra törekedtek a tervezésnél, hogy a vonattal Grazba érkezők számára a legjobb városi kapcsolatokat kínálják. Bár a Hauptbahnhofról sok célpont elérhető, a délről érkező vonalak összeágazásánál létrehozták Don Bosco állomást (ez igazából két külön kétvágányos megálló, közvetlenül egymás mellett). Ide egy buszállomást is építettek, közvetlenül a sínek mellé, ahonnét több városi célponthoz el lehet jutni busszal, valamint villamossal is elérhető az új állomás.

Grazban és környékén tehát kialakítottak egy, az S-Bahn-színvonalnak és arculatnak megfelelő, de a helyi forgalmi igényekhez alkalmazkodva szerényebb kiépítésű elővárosi vasúti hálózatot. 2012-re minden Graz-környéki vonalat felújítottak, és bevezették az ütemes menetrendet. Ez általában a város környékén csúcsidőben 15 perces követést jelent, de ezt egyelőre nem sikerült mindenütt elérni, akad, ahol továbbra is csak óránként egy vonat közlekedik. Graztól távolodva pedig már az órás követés számít tipikusnak, esetleg csúcsidei sűrítésekkel. 

stlb_gtw_5062_003.jpg

Az StLB GTW motorvonata
A Wikiről (letöltve: 2017. júl. 25.)

Media Box #193

Az StLB vonatán is megtaláljuk az S-Bahn jelzését

A világoskék szerelvények pedig már csak a habot jelentik a tortán.

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.