A vegyes jellegű kötöttpályás megoldások térhódítása elérte a spanyolországi Alicante városát is.
Kétnyelvű tábla
Kétnyelvű tábla

Az olvasó bizonyára furcsának találja, hogy a címben és a bevezetőben mintha nem ugyanarra a városra történne utalás. Pedig mégis. A város, ahol járunk, a Földközi-tenger partján, Spanyolország Comunidad Valenciana tartományában fekszik. Ennek a környéknek a lakói a katalán nyelv egyik, valenciainak (valenciana) nevezett nyelvjárását beszélik.

A város neve sem azonos a spanyol és katalán nyelvhasználatban: a spanyol változat Alicante, a katalán Alacant. Mindkét névváltozat hivatalos, a helyiek a napi beszédben értelemszerűen a lokális nyelvjárási változatot használják, de sok helyütt találkozunk a spanyol verzióval is.

A város lakossága 330 ezer, elővárosokkal együtt 450 ezer, a szomszédos Elche régióval együtt mintegy 750 ezer fő.

TRAM Alicante

A kisvasút

La Marina állomás
La Marina állomás

1914-ben épült meg egy keskeny nyomközű vasútvonal Alicantéből a tengarparton Beindormon át Alteába. Ezt azután továbbépítették, a hegyen át Déniába vezető szakaszt két évvel később adták át. Ennek a vasútvonalnak az alicantei kezdőpontja La Marina állomás volt, a kor szokásának megfelelően a város akkori szélén, összeköttetés nélkül a többi vasútvonallal.

A vonal egyvágányú volt, teljes hossza 90 kilométer volt.

Hosszú ideig semmi lényegi változás ezen a vonalon nem történt, majd 1984-ben új dízel motorkocsikat szereztek be (ld. a jobb oldali képet).

1986-ban az akkor alapított Ferrocarrils de la Generalitat Valenciana (Valenciai Tartományi Vasutak, FGV) kezelésébe került, a régió valamennyi keskeny nyomtávú vasútvonalával együtt.

2300-as kocsi
2300-as kocsi

A fejlesztések

1986 után Spanyolország közlekedési infrastruktúrája óriási fejlődésen ment keresztül. Az ország ebben az évben lépett be az Európai Unió jogelődjébe, az Európai Közösségbe, majd, főként a 90-es és a 2000-es években, rengeteg közlekedési beruházást hajtottak végre uniós pénzekből. Több ezer kilométer autópálya, nagy sebességű vasutak épültek, és ebbe a vonulatba illeszkedett az alicantei kisvasút modernizációja is.

Az 1990-es évek végére már komoly igény mutatkozott a városban egy modern, nagy kapacitású kötöttpályás közlekedési eszközre, mivel a jól kiépített úthálózat ellenére a belváros és az üdülő-övezetek közlekedése megoldatlan maradt. Ez főként a nyári csúcsszezonban okozott problémákat, amikor elárasztották a külföldi turisták a várost, és a környékbeli tengerpartot.

Puerta del Mar, az egyetlen villamos-jellegű szakasz
Puerta del Mar, az egyetlen villamos-jellegű szakasz

1999-ben indult meg az Alicantei Városi Villamos (TRAM Metropolitano de Alicante vagy TRAM Metropolità d'Alacant). A projekt célja első lépésben a Benidorm felé vezető kisvasúti vonal modernizációja, villamos-üzemre átalakítása, Alicante felől pedig a meghosszabbítása egy megállónyit, Puerta del Mar állomásra.

Az első elkészült szakaszt 2002-ben adták át; 2003-ra pedig Alicante – El Campello közt megindulhatott az új rend szerinti közlekedés. A vonalat villamosították és kétvágányosra építették át, megújult az összes állomás is.

Ekkor szerezte be az FGV a 3800-as sorozatú villamoskocsikat erre a vonalra (ld. a jobb oldali képet). Ezek utóbb túl kicsinek és túl lassúnak bizonyultak erre a forgalomra, ma már a valenciai villamoshálózaton dolgoznak, de ezekkel indult meg a közlekedés Alicantében 2003-ban.

2500-as motorkocsi
2500-as motorkocsi (Flickr)

Puerta del Mar és El Campello között a menetidő 25 perc volt.

A vonal nagy része továbbra is vasúti jellegű maradt, ami nem csupán a követési időkben mutatkozott meg, hanem abban is, hogy itt is a vasúti előírások érvényesek. Így a járműveknek meg kellett felelni mind a vasútra, mind a villamosra vonatkozó szabványoknak, és a járművezetőknek is mindkét fajta képesítéssel rendelkezniük kellett.

Mivel a Déniába vezető szakaszt egyelőre nem tervezték villamosítani, nekiálltak az ott közlekedő dízel motorvonatok felújításának. A felújított változat a 2500-as sorozatszámot kapta.

A városi alagút

Azonban a fentebb írt fejlesztések nyomán a vasút még mindig csak a város széléig jutott el, és emiatt a nagyfokú modernizáció ellenére sem lett igazán vonzó. A tengerparton a nagyfokú beépítettség miatt felszíni továbbvezetésben nem gondolkodtak. Ezért kétféle további fejlesztésbe kezdtek:

Glorieta Sergio Cardell
Glorieta Sergio Cardell (Flickr)

  • Sangueta állomástól egy kiágazással egy hosszú viadukton elkanyarítani a vonalat az alicantei városközpont felé, ahol alagútban tárhatja fel Alicante belső részét.
  • Egy kiágazó vonal kiépítése a vasút által elkerült délkeleti üdülőövezet felé.

Ennek a déli kiágazásnak az első megállója a Sergio Cardell téren nyílt meg, és annak a nevét is viseli. A megálló kiépítése elüt a kissé sematikus módon kialakított (ez az egy ütemben kialakított hálózatok sajátossága) többségtől, és építészeti nívódíjat is kapott.

Ezután a villamos ezen a területen egy hurkot ír le, és úgy tér vissza a fővonalhoz. Ez a szakasz 2006-ban készült el, és ekkor kezdték meg a városi alagút építési munkálatait is.

A belváros felé vezető viadukt és Mercado állomás
A belváros felé vezető viadukt és Mercado állomás
A belváros felé vezető viadukt és Mercado állomás (Flickr) (Flickr)

2007-ben befejeződött a vasúti vonalon a La Vila Joiosa – Benidorm közti szakasz korszerűsítése is. Ugyanebben az évben megnyílt a Sangueta állomástól a belváros felé vezető viadukt, és az ottani alagút legeleje, Mercado állomásig. Ettől kezdve az 1-es vonal már innen indult a vasúti rész felé, és Creuetáig közlekedett, majd 2008-tól már Benidormig jártam Alicante felől a villamosok.

4100-as kocsi
4100-as kocsi

De ekkor már nem a régi 3800-as kocsikat használták, hanem a Vossloh vasútijármű-gyártól rendeltek új, korszerű szerelvényeket. Ezek, a karlsruhe-i ill. a Saarbahn-kocsikhoz hasonlóan csak a kocsivégeken rendelkeznek ajtóval. Az ajtók körüli részek elsősorban a rövid távú utazásokhoz lettek kialakítva (több állóhely), míg a jármű középső része a távolabbra utazókat szolgálja, ott nincsnek állóhelyek, az ülőhelyek pedig valamivel kényelmesebbek, mint amit a városi villamosokon megszokhattunk.

A Benidormig óránként közlekedő 1-es járat mellett szükség volt a belső, nagyobb forgalmú részeken egy sűrítő járatra. A 3-as villamos ugyanazon az útvonalon közlekedik, de csak El Campellóig, és valamivel sűrűbben is: általában 30 percenként, csúcsidőben pedig ezen kívül is indulnak még sűrítő járatok. Ezzel párhuzamosan az 1-es járatot zónázóvá alakították át, Lucenta és El Campello közt nem áll meg sehol. Egészen pontosan itt úgy jelölik ezeket a viszonylatokat, hogy L1 és L3 (a spanyol "vonal" jelentésű, línea szóból).

4200-as kocsi
4200-as kocsi
4200-as kocsi

Erre a járatra viszont már olyan villamoskocsikat vásároltak, amelyek a rövid távú utazásokhoz lettek tervezve. A Bombardier Flexity Outlook típushoz tartozó járművek itt a 4200-as sorozatszámot viselik. A kocsik teljes hosszban alacsonypadlósak, az ajtók száma és a belső tér is a városi, villamos-jellegű utazásokra lett optimalizálva.

Luceros állomás
Luceros állomás
Luceros állomás

A belvárosi alagutat tovább fúrták, és 2010. júniusában újabb egy megállónyi hosszabbítást adtak át, az új végállomás a Plaza de los Lucerosnál lett.

Ezzel a meghosszabbítással jelentősen átalakultak már az utazási szokások: az utasok többsége ide akart utazni, nem pedig a régi, tengerparti állomások felé.

Plaza de los Luceros
Plaza de los Luceros
Plaza de los Luceros

Ezért átalakították a vonalhálózatot: az L1 és L3 mellett az L4 is ide került (ez az a járat, amely Sergio Cardell felé leágazik). Így immár Luceros és Lucentum állomások között minden viszonylat ugyanazt az útvonalat használta.

L4 (középen) és 4L (bal oldalon)
L4 (középen) és 4L (bal oldalon)

De a régi szakaszt sem akarták teljesen feladni, ezért indult egy kiegészítő járat, 4L jelzéssel, ez csak Puerta del Mar és Sangueta között ingázott, egyetlen kocsival. Sangueta állomáson csatlakozása volt az L4-hez kifelé irányban. A félóránként járó villamosra azonban nem sokan vártak, akkor inkább más megoldást választottak, így végül az alacsony kihasználtság miatt a 4L járat 2013-ban megszűnt. Ezzel már minden vonal a külső végállomása felől az alagútba érkezik és Luceros állomásig közlekedik. A régi kisvasút Sangueta - La Marina szakaszán megszűnt a közlekedés, csakúgy, mint az alig tízéves La Marina - Puerta del Mar villamosvonalon.

Az egész projektet ma némileg abszurddá teszi, hogy az ilyen infrastruktúrán megszokotthoz képest lényegesen ritkábban, és jelentősen alacsonyabb utasszámmal járnak a villamosok. A nap legnagyobb részében mindegyik járat 30 percenként közlekedik jelenleg, azaz átlagosan tízpercenként jön egy nem túl hosszú (32 vagy 37 méteres), nem feltétlenül tömött szerelvény.

Átszállás Benidormban
Átszállás Benidormban

Azaz egy erősebb autóbusz-vonal terhelése jelenik meg a belvárosi alagúton. Kérdéses, hogy ha nem ömlött volna hozzájuk az elmúlt években szinte ellenőrizetlenül az EU-forrás, akkor is belekezdtek volna-e egy ilyen beruházásba.

A külső irányú kiépítés már befejeződött, az L1 Benidormig közlekedik (El Campello után egy vágányon); ott át lehet szállni a kisvasútra Dénia felé. Formailag ezt a vasútvonalat is integrálták a hálózatba: L9 jelzéssel közlekedik, és a dízel-motorkocsikra ráírták, hogy ez egy villamos – ha esetleg valaki magától nem jött volna rá.

A megállók kiépítése nem teljesen azonos, de lényegében egy sémára épül. Mindegyiknek része a vizuális utastájékoztatás (menetrendek, térképes ábra, jegytípusok felsorolása), sokhelyütt elektronikus kijelző mutatja, hogy mikor jön a következő villamos. A fontosabb utazási információk a katalánon kívül fel vannak tüntetve három idegen nyelven (német, angol, spanyol) is.

Alicantei megállók
Alicantei megállók
Alicantei megállók

Meglehetősen tanulságos az L2 vonal története. Ez az alagútból indulva nem a tengerpart, hanem a város északi részén fekvő lakóterületek és az egyetem felé épült ki. Hosszas viták övezték már a tervezését is, merre menjen, milyen paraméterekkel épüljön meg.

A hálózat
A hálózat

2011-re végül valahogy mégis elkészült, ünnepélyesen át is adták, de rögtön még aznap le is állították, mivel az üzemeltetésre nem volt pénz. Az EU ugye arra nem ad forrást.

Ezután még két évig foly a vita az üzemeltetési költségekről, míg végül 2013. szeptemberében átadták a forgalomnak a két éve készen álló villamosvonalat. Az új átadás nem sikerült túl ünnepélyesre, mivel a helyszínre érkező politikusok egy tüntetéssel voltak kénytelenek szembesülni, amit a rendőrség ugyan elrendezett, de az egész ünnepség végül elmaradt. Sebaj, két évvel korábban úgyis megtörtént már a szalagátvágás. Most viszont legalább már tényleg járnak a villamosok.

A Cercanías

A városi alagutat tovább akarják vezetni, egy megállónyira van az állami vasúttársaság, a Renfe állomása. Ennek elérése esetén az utasszám komolyabb emelkedésében is lehet bízni.

A vasútállomás kívülről és belülről
A vasútállomás kívülről és belülről
A vasútállomás kívülről és belülről

Már csak azért is, mert ide nem csupán regionális járatok érkeznek, hanem a Renfe nagy sebességű járatai is. A helyi személyvonatok két irányban is Cercanías jelzéssel közlekednek, ami szó szerint "elővárosi"-t jelent, bár a vasúti jelentéstartalma bővebb, leginkább a német S-Bahn fogalommal lehet összevetni.

C-1 szerelvény
C-1 szerelvény

A Cercanías Alicante-Murcia márkanevű szolgáltatás alá három vasúti viszonylat tartozik, ebből a C-1 (Alicante – Murcia) és a C-3 (Alicante – San Vicente) vonal Alicantéből indul, a C-2 (Murcia – Águilas) ezt a várost nem érinti.

A Cercanías megjelölés itt leginkább csak márkanévként szerepel, nem történt semmilyen fejlesztés ahhoz képest, mint amikor ugyanezek a járatok sima személyvonati megjelöléssel közlekedtek. Jellemző, hogy a C-1 vonala ott halad el az alicantei repülőtéri terminál közelében, de még egy sima megálló sem épült. Pedig egy ekkora régióban bőven lehetne fejlesztési lehetőség a vasútban. Vagy legalábbis lehetett volna, amikor még az EU-ból ilyesmire, és nem bank-konszolidációra ömlött a pénz.

A nem túl összetett hálózat gerince az Alicante – Elche – Murcia közti 76 kilométeres vonalon közlekedő C-1 járat. Ez sem közlekedik túl sűrűn, hétköznap egész nap óránként, hétvégén csak kétóránként.

Renfe 592 motorvonat
Renfe 592 motorvonat

A másik két vonalon ennél is ritkább a közlekedés, a C-2 két-három óránként jár, de 15 és 21 óra közt nincs vonat egyáltalán, a C-3 pedig nem ütemes menetrend szerint közlekedik, a követési idők jellemzően egy és két óra közt szóródnak.

Az érintett vonalak nagy része nincs villamosítva, így ott dízel-motorvonatok közlekednek.

A villamos és a vasút összeéréséből nem várható, hogy egyik vagy másik vasúti vonalat átállítják a villamos üzemére, mivel ehhez a vasutat nem csak villamosítani kellene, hanem teljesen át is építeni, az eltérő nyomtávok miatt. Így aztán a közeljövőben ebből az irányból sem várható az utasszám robbanásszerű növekedése.

Úgyhogy egyelőre a villamosfejlesztés impozáns, de nem tapossák egymás lábát az utasok. Kérdéses, hogy egy komolyabb járatsűrítésnek mi volna az eredménye, de ez duplán is pénzkérdés: a meglévő járműállományból kb. ennyit lehet kihozni (ez amúgy azt is jelzi, hogy eleve nem gondolkodtak jelentősebb utasszámokban, mégis kaptak komoly EU-támogatást), új beszerzésre meg az országot erősen megrázó gazdasági válság közepette nem nagyon látszik lehetőség. Az utasszám évről évre emelkedik, de még 2012-ben is csak 6 millióan (azaz egy átlagos munkanapon körülbelül 25 ezren) vették igénybe a szolgáltatást.

A vasúti kínálat pedig eleve nem is túl vonzó (fejlesztésre itt sincs esély), így az sem valószínű, hogy a vasúti utasok fogják megrohamozni a villamost. Mindenesetre a két hálózat legalább átszállási kapcsolatként történő összeérése rontani biztosan nem fog a helyzeten.

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.