Kistérségi S-Bahn: Zentralschweiz

Tartalommegosztás

Feliratkozás Tartalommegosztás csatornájára

Csoport

Egy svájci kisváros S-Bahnja

RABe525NINA
Bernben megvalósítottak egy jófajta vasúthálózatot, sűrű közlekedéssel, jó megállóhelyekkel - majd utóbb rájöttek, hogy egész jól mutatna a vonatok oldalán egy sárga S-betű. És valóban.
A 2000-es évek elejének nagy S-Bahnosítási hullámában alakították ki Svájc középső részén ezt a hálózatot. Amit látunk, az nem sok mindenben emlékeztet a klasszikusokra, de talán éppen ezért mutat példát.

Svájc közepén helyezkdik el Luzern városa. Talán a város ismertségét alapul véve meglepő lehet, de alig 60 ezren élnek itt (ez kb. Zalaegerszeg, Sopron vagy Eger mérete), azaz kifejezetten kisváros. Történelmi magja városias jellegű, de éppen középkori eredete miatt nincsenek itt túl magas házak. A város nagy része pedig családiházas, kertvárosi jellegű, ritkán beépített. A városban nincs villamos, csak autóbuszok és trolibuszok közlekednek itt (igaz, akadnak duplacsuklós trolik is).

Luzern állomás
Luzern állomás (Flickr)

Luzern az Alpok hegyláncai közt, alpesi útvonalak csomópontjában fekszik, ezért itt már a XIX. század közepén egy vasúti csomópont alakult ki, a város méreteihez képest nagy forgalommal.

Bár Luzernben csupán egyetlen vasútállomás volt (amit éppen ezért nem is hívtak Hauptbahnhofnak), oda több vasútvonal is befutott, nagy volt az átszállóforgalom. Ezen túl a város kis méretei ellenére is központi szerepet töltött be, az azonos nevű kanton székhelye volt, így a lokális forgalom sem volt elhanyagolható. Ezért aztán egy egész nagy pályaudvarra volt szükség, ma 14 utasforgalmi vágány található itt. A svájci szokásoknak megfelelően az ide vezető vasútvonalak egy része a szövetségi vasúttársasághoz, az SBB-hez tartozik, de akadnak a környéken magánvasutak, sőt, két 1000 mm-es nyomtávú vasútvonal is.

Luzern-Stans-Engelberg-Bahn
Luzern-Stans-Engelberg-Bahn (Flickr)

Ez utóbbiak (egyikük a jobb oldali képen is látható LSE, amelyet azóta már a Zentralbahn üzemeltet) dél felé kígyóznak fel a hegyekbe, mondhatni kevésbé természetes irányokon, a főbb vonalak leginkább egy X-hez hasonlítható hálózatot mutatva haladnak ki Luzernből.

Ez persze csak a városon kívülre igaz, mert maga a pályaudvar furcsa módon épült, a belváros kellős közepére, a folyópartra, déli nyílással, így az ide befutó vonalak egy része komoly kacskaringókkal tud csak elérni az állomásra (a keleti oldalon ugyanis egy tó van, így az abból az irányból érkező vonalak az egész várost megkerülve jutnak a pályaudvarhoz). A városon belül kacskaringózó vasútvonalak terhelése elég nagy, és a több irányból érkező, ráadásul nem is azonos nyomtávú vonalakat nem is lehet könnyen összekötni. Ezért aztán minden vonat a különböző állomásokról mind beérkezik ide, a luzerni fejállomásra.

Akkora forgalma egyik vonalnak sincs, hogy érdemes volna alagutat építeni, ráadásul az esetlegesen kiépítendő alagúti állomások forgalma is igen csekély volna, hiszen ezek kertvárosi területeket érhetnének csak el. Ennek ellenére mégis alagútba tették a Zentralbahn két méteres nyomtávú vonalát, az S4-et és az S5-öt, de ez sokkal inkább zajvédelmi és várostervezési ügy, mintsem közlekedési, az összesen óránként és irányonként két vonatot aligha érte volna meg közlekedésszervezési okokból felszín alá vinni.

SBB-szerelvény Luzernben
SBB-szerelvény Luzernben (Flickr)

Éppen ezért az S-Bahn kialakítása elég egyszerű módon történt: a 2004. decemberi menetrendváltástól az addig is meglévő, sűrűn (általában félórás ütem szerint) közlekedő, a luzerni állomásra érkező vonatokat elnevezték S-Bahnnak. Új állomásokat egyáltalán nem hoztak létre, részben azért, mert talán a kertvárosok úgysem tudnák eltartani ezeket, részben azért, mert a nagy forgalmú, erősen terhelt vonalakon egyes vonatok gyakori megállítása aránytalanul megnehezítené a szintén nagy forgalmú interregionális és távolsági vonatok közlekedését.

Más svájci hálózatokhoz hasonlóan tehát az S-Bahn Luzern környékén is leginkább csak egy közös viszonylatszámozást és tájékoztatási rendszert, regionálisan kiadott hálózati ábrákat jelentett, sem infrastrukturális, sem egyéb minőségi vagy mennyiségi változás nem társult hozzá. Ha nagyon őszinték akarunk lenni, akkor el kell ismerni, hogy erre igény sem lenne.

A BLS a luzerni S-Bahnon
A BLS a luzerni S-Bahnon (Flickr)

Na, persze azért azt is ismerjük el, hogy leginkább azért nincs igény nagy fejlesztésekre, mert az S-Bahn létrehozása előtt is igencsak irigylésre méltó volt a kistérség vasúthálózata. Némileg a topográfiai adottságok következménye, de tény, hogy szinte minden környékbeli települést elér a vasút, ráadásul úgy, hogy a sínek nem is kerülik el a lakóterületi központokat. Ezért, valamint a legendás svájci vasúti minőség miatt a vonalak forgalma el tud tartani 30, kisebb népsűrűségű helyeken is 60 percenként járó vonatokat – persze, senki ne gondoljon 200 méteres emeletes szerelvényekre, végül is mégis csak egy szolidan beépített kistérségben járunk.

Ráadásul, mivel Luzern fontos vasúti csomópont, szinte mindenhonnét átszállás nélkül lehet bejutni a városba, azaz egyetlen átszállással lehet közlekedni a hálózat legtöbb állomása közt. A napközben általában 30 perces követések miatt nem is tudnak extrém, vagy vállalhatatlan átszállási idők sem kialakulni Luzernben.

A Luzern-központú regionális hálózat S-esítése egyben egy lyukat is eltüntetett Svájc vasúti térképéről: Zugban ugyanis találkozik a luzerni S-Bahn a zürichivel, Oltenben a baselivel. Mivel pedig a baseli és a st. galleni hálózat is összeér (egy pillanatra tekintsünk el attól, hogy ez utóbbi joggal viselheti-e az S-Bahn megnevezést), így 2004-re Svájc német nyelvű részére lényegében minden személyvonatot S-Bahnnak neveztek.

Stadtbahn Zug
Stadtbahn Zug

A Luzern és Zürich közt fekvő kisváros, Zug 25 ezer lakosának nagy része viszonylag koncentráltan, egy-két hossztengely mentén él. Nem teljesen meglepő módon ezeken a tengelyeken haladnak végig a Zugot elérő vasútvonalak. Amikor felmerült, hogy fejleszteni lehetne a városi tömegközlekedést, a helyi városatyák úgy érezték, nincs szükség új infrastruktúrákra, hiszen itt a vasút. Így aztán fogták a meglévő vasútvonalakat, Baar és Rotkreuz közt végig kétvágányosították, és a leginkább a városi vasutakra jellemző, 5-700 méteres közönként új megállóhelyeket alakítottak ki. Ezen a szakaszon a Svájci Szövetségi Vasút (SBB) vonatai napközben negyedóránként járnak, ami azért városon belül is egy elfogadható várakozási idő lehet.

A kialakított rendszert Stadtbahn Zug névvel látták el, az S-Bahn mellett a Stadtbahn-fogalom értelmezési körét is kissé kibővítve – bár tulajdonképpen az elnevezés jogos, hiszen ez így egy városi vasút (a Stadtbahn szó pont ezt jelenti szó szerinti fordításban).

A hálózat
A hálózat

Zugtól minden második vonat (félórás ütemben tehát) továbbközlekedik Rotkreuz után is, ráadásul pont Luzern felé. Így aztán ez a vonal része mindkét hálózatnak, S1 jelzéssel. A Stadtbahn másik vonala, az S2 ugyan nem érinti Luzernt, de találkozik az S3-mal, praktikus okokból úgy alakították ki a viszonylatjelzéseket, hogy így egységesen jelenjen meg a hálózat.

A luzerni központú vonalakat és Zug rendszerét egyben az S-Bahn Zentralschweiz („Középső-Svájci S-Bahn”) elnevezéssel is szokták illetni. Az egész tipikusan olyan, mint az egész német-Svájc: egy csomó személyvonat, igen csekély nagyvárosi jelleggel (Svájcban nincs is nagyon más nagyváros Zürichen túl), az összes létező környékbeli személyvonat be lett vonva, jó a lefedettség, sűrű és ütemes a menetrend.

Hogy az egész így azért mégiscsak távol van az S-Bahn-alapgondolattól? Igaz. De ugye látjuk hogy ezzel az egész történet legkevésbé lényeges pontját, a viszonylatszámozást vitatjuk csupán, talán éppen azért, mert ettől eltekintve az adott körülmények közt a rendszer nagyonis irigylésre méltó, merthogy úgy tökéletes, ahogy van?

Helyszín: 

Lucerne, Svájc

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.