Jönnek a csehszlovákok

2002-ben Prága városában is átvették a más országokban már bevált viszonylatjelzési rendszert, és S-betűvel kezdték jelölni az elővárosi vonatokat.

Prága vasúthálózata a XIX. században kiépült német vagy osztrák vasúti csomópontokéhoz hasonlított: kis túlzással, ahány vonal, annyi fejállomás, amiket vagy összekötött valami vágány a városon kívül, vagy nem.

Masarykovo állomás
Masarykovo állomás (Flickr)

1845-ben nyílt meg pl. az Északi vasút, ami az osztrák Ferdinánd Császár Északi Vasút csehországi folytatása. Ennek prágai végállomását nevezték el utóbb a neves (hazánkban mérsékelten népszerű) államférfiról, Tomas G. Masarykról. 1862-ben indult vasút Plzen felé (a mai Smichov állomásról). 1871-től egy újabb vonal nyílik Bécs felé (Benešov, Tábor érintésével), ennek prágai végpontja a Nádraží Františka Josefa (Ferenc József pályaudvar), mai nevén a hlavní nádraží (csehül főpályauvar). A következő évben épült egy összeköttetés a korábban létesült pályaudvarok közt, amin átjárhattak egymáshoz a különböző társaságok vonatai.

A második világháborút követő évtizedekben a különböző prágai pályaudvarokról indultak az elővárosi vonatok a környező településekre, a szocialista gazdasághoz méretezetten javarészt inkább mennyiségi, mint minőségi szolgáltatást nyújtva. 1960-tól igyekeztek a forgalom nagy részét a hlavníra terelni, viszont ez az egy állomás nem bírt volna el a teljes elővárosi forgalommal, így a helyi vonatok egy része megmaradt a többin, elsősorban Masarykovón.

1992-ben vezették be a prágai integrált közlekedési rendszert (Pražská integrovaná doprava), aminek segítségével előbb csak a városon belül, majd valamivel később, zónákra osztva az agglommerációban is egységessé vált a közlekedési díjszabás. Azaz a cseh államvasút, a České dráhy vonatait is igénybe lehetett venni a prágai bérletekkel, jegyekkel, ami természetesen segített abban, hogy egyre többen használják a szerelvényeket. Ezt elősegítendő új megállókat is kiépítettek Prágán belül, lakott zónák közelében.

City Elefant Masarykovón
City Elefant Masarykovón (Wiki)

1997-tól szerezte be a ČD a ČKD Vagonka gyártól a 471-es sorozatú emeletes motorvonatokat. A közel 80 méter hosszú háromrészes egységek több, mint 300 ülőhelyen szállítják az utasokat. A korábban jellemző kocsiknál jóval nagyobb típus a City Elefant elnevezést kapta.

Ezzel párhuzamosan elkezdték bevezetni az ütemes menetrendet, a legtöbb irányban óránként jártak vonatok, ez azonban a fonódások miatt azt jelentette, hogy a város közelében jellemzően félórás ütem alakult ki – azonban még ma is találunk ütemes menetrend nélkül közlekedő vonalakat.

A 2002-es nagy árvíz fontos mérföldköve volt a vasút városon belüli közlekedési szerepének történetében. Ekkor ugyanis vízelöntés miatt több metrószakaszt is tartósan le kellett zárni, így sok olyan utas szokott rá a vonatra, aki amúgy talán sosem próbálta volna ki.

Ugyanennek az évnek a végén, hogy segítsék az utasokat a megfelelő tájékozódásban, beszámozták az egyes vasúti viszonylatokat. Nem gondolkodtak újdonságon, átvették a szomszédos országokban már beváltat, és S-betűvel jelölték az egyes járatokat. A számozás kelet felől indult, majd az óramutató járásával ellentétes irányban jött S1, S2, és így tovább. Az elágazó járatok pedig kétszámjegyű jelzést kaptak, a berlini vagy hamburgi rendszerhez hasonlóan úgy, hogy első számjegyük a kapcsolódó fővonal száma lett (pl. S2 és S20).

Městská Linka
Městská Linka (Wiki)

Először hat viszonylatjelzést adtak ki, S1 – S6 közt, ezek közül kettő hlavní, négy pedig Masarykovo állomásról indult, átmenős járatokat nem alakítottak ki.

Ezeken túl 2004-ben indítottak egy új, városon belüli járatot, amely Praha Libeň – Roztoky közt közlekedett, félóránként. Ezt városi vonalnak (Městská Linka, ML) is nevezték, viszonylatjelzése S41 lett. Ez, a sokáig a Studenka Vagonka dízel motorvonataival, újabban pedig a 60-70-es évekből származó 451-es motorvonatokkal járatott járat lett az első, kifejezetten a városon belüli utazásra létrehozott prágai vasúti viszonylat. Terveztek még több, városon belüli járatot is, de részben az ML alacsony kihasználtsága miatt, a városi önkormányzat úgy döntött, nem biztosít a további fejlesztésekhez finanszírozást.

Esko-logó egy motorvonaton
Esko-logó egy motorvonaton (Wiki)

2007-ben kissé átstrukturálták a járatokat, és bevezettek egy új marketing-elemet is. A német, svájci, osztrák, dán és olasz példákat követve itt is bevezettek egy S-betűs logót, kék-világoskék-fehér színekből összeállítva. Új elnevezést is kitaláltak, de nem cifrázták túl, az elnevezés Esko lett, ami kb. nem jelent semmit, de jelzi, hogy S-betűs járatokról van szó. Bár itt-ott megjelent a marketingben a jelzés és az elnevezés, de nem terjedt el általánosan, amiben talán annak is része van, hogy az Esko-név és a hozzá tartozó szimbólum bevezetéséhez semmilyen érdemi változás nem tartozott a vonatok közlekedési rendjében.

Továbbra is minden járat valamelyik belvárosi állomásról indult (kivéve, ami be sem jön Prága belső részeibe), tehát nincsenek átmérős viszonylatok; még mindig maradtak ütemtelenül közlekedő járatok is. A legtöbb vonalon maradt a 30-60 perces közlekedési rend is.

Esko-információ
Esko-információ (Wiki)

Az Esko viszonylatjelzéseknek az utastájékoztatásban van nagy szerepük, hiszen így nem kell körbeírni, hogy „tudod, az a vonat, ami X-re megy, de nem Y, hanem Z állomáson át”, hanem egyértelmű: „Szálj fel az S2-re”. A várost történelmi okokból alaposan behálózó vasútvonalak lehetőséget teremtenek a lakosságnak, hogy helyi közlekedésre is a vasutat vegyék igénybe – a tarifarendszer már közel két évtizede támogatja ezt. Ezek viszont mind megvoltak már az Esko márkanév bevezetése előtt is. De legalább a csehek a megfelelő sorrendben tevékenykednek, láthatóan nem kezdték el marketingelni a semmit.

Helyszín: 

Prága, Csehország

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.