Antwerpenben a hatvanas években két metróvonalat terveztek. Még jóval azelőtt, hogy az első szakasz megnyílhatott volna, belátták, hogy ez nem fog menni, és az elkészült alagutakat inkább a villamoshálózatba integrálták be. A Premetro (előkészített metró) név azonban így is rajta ragadt a hálózaton.

Még az 1960-as évek végén, amikor Európában dúlt a metróépítési láz, határoztak a Belgium északi részén, pár kilométerre a holland határtól, és egy ugrásra a tengertől fekvő Antwerpen vezetői két metróvonal kiépítéséről. Egy kelet-nyugati és egy észak-déli vonalat terveztek, amelyek a pályaudvarnál keresztezték volna egymást. A német szokásoktól eltérően az állomást nem a vasútállomásról, hanem az előtte fekvő Astrid királynő térről (Koningin Astridplein) nevezték el, ráadásul a francia szokásrendet követve egyszerűen Astrid lett a neve. 

Media Box #130

Koningin Astridplein

Még folytak az építkezések, amikor 1974-ben a városvezetők belátták: az alig félmilliós város nem lesz képes két metróvonalat felépíteni és üzemeltetni, ezért a metróépítési szándékról letettek. Ennek ellenére a már építés alatt álló szakaszok úgy készültek el, hogy alkalmasak volnának egy teljes metróhoz is, ezért előkészített metrónak, Premetrónak nevezték el. 

Media Box #131

Meir állomás

Az első szakasz az óváros alatt nyílt meg, 1975-ben, ekkor három állomással: Opera, Meir, Groenplaats. Ekkor két villamosvonalat vezettek be kelet (az Opera állomás) felől az alagútba. A híres gótikus székesegyház mellett fekvő Groenplaats ekkor végállomásként szolgált. Innét tovább nem volt hová menni, az alagútnak itt volt a vége, a felszínen pedig az óvárosban nem voltak villamosvonalak tovább. Ráadásul egy rövid megállótávnyira ott a várost keresztülszelő Schelde folyó, amelyen az óvárosnál nincs híd. 

Eközben folyamatosan épült az alagút a város keleti vége felé. A Turnhoutsebaan alatti építkezést azonban 1982-ben leállították, és ezután a helyiek által Reuzenpijpnak, óriási csőnek nevezett alagút hosszú ideig félkészen, üresen állt. 

Az óvárosi csonkot ehelyett a részben elkészült észak-déli premetro-alagútba kötötték be dél felé, Diamant és Plantin állomásokra, egy derékszögű kanyarral. Ez a bővítés 1980-ban zajlott le. Ezután az óvárosi vonal továbbépítésébe kezdtek bele, a Schelde alatt. Az alig egy kilométer hosszú megosszabbítás hét év alatt készült el, 1990-ben nyitották meg. Ezzel a Groenplaats már nem lett végállomás, hanem a szerelvények továbbközlekedhettek a folyó túloldalán lévő Van Eeden állomás felé. 

Van Eeden után a villamosvonal feljön a felszínre, és több megállónyi hosszon közlekedik tovább nyugat felé, egy lakóterületet feltárva. Innét csúcsidőben a négy viszonylatnak köszönhetően 2-3 percenként járnak a villamosok a belváros felé.

Media Box #135

Sporthal megálló

1996-ban nyílt meg az északi ág, amely négy felszín alatti állomást tartalmazott. Ettől kezdve az óvárosból kétfelé ágaztak a vonalak még az alagútban, vagy dél, vagy észak felé közlekedtek tovább. Ezeket az állomásokat már eleve alacsony peronnal tervezték, villamosok számára, és az első, még komplett metrókhoz tervezett állomásokkal szemben az újak már csak hatvan méteres hosszban épültek ki. Igaz, ezt is sokkal inkább a jövőbe tekintés optimizmusának jegyében, mert nem csak a kilencvenes években, de még húsz évvel később is csupán harminc méteres szerelvények közlekednek az alagútban. 

Media Box #133

Handel, az északi vonalon

Az északi vonalra tíz évvel később épült egy keleti irányú kiágazás is. Bár az északi és a déli ág közt már régóta volt üzemi kapcsolat, csak 2007-ben indítottak ebben az irányban is egy villamosvonalat. Így kialakult egy háromágú hálózat, amelynek óvárosi, déli és északi ágai a vasútállomásnál találkoztak, és minden ágról mindegyik másikra közlekedett legalább egy viszonylat. Mindhárom irányban az alagutat elhagyva a felszínen is tovább közlekedtek a járatok, akár egészen messzire, a városhatár környékéig.

premetronet_antwerpen.png

A hálózat 2007-től
A Wikiről (Letöltve: 2017. jún. 17.)

Media Box #136

A hálózat 2007-12 közt

2012-ben, infrastrukturális fejlesztések nélkül, a hálózatot kissé átalakították, aminek eredményeként mind a három ágon négy-négy viszonylat közlekedett, csúcsidőben 2-3 perces járatsűrűséget kínálva. A hálózaton eredetileg a hatvanas évekből származó PCC-villamosok közlekedtek, amelyeket az ezredforduló után fokozatosan cseréltek a Bombardier és a Siemens által kifejezetten a De Lijn flamand tömegközlekedési cég számára szállított, HermeLijn fantázianevű típusra. A csak felszínen közlekedő vonalakon még a 2010-es évek végefelé és mindennapos látványt képeznek a PCC-kocsik is. 

Media Box #137

Négy viszonylat Van Eeden állomásnál

A következő lépés az évtizedek óta előkészített alagút befejezése lett a keleti városrészek felé. Előszöris lefektették a síneket, és kiépítettek mindent, ami még kell a közlekedéshez. A Reuzenpijp tartalmaz több kiágazást, és több félig elkészült állomást is. A kiágazások közül azonban egyet se helyeztek üzembe, és az állomások közül is csak Zegelt. 

Media Box #138

Collegelaan állomás, sosem készült el.

Az alagútban a villamos így igen jó átlagsebességet tud elérni. Ennek hátránya persze, hogy nem látja el a területet, ahol közlekedik. Ezt úgy oldották meg, hogy az útvonalon nem szüntették meg a meglévő villamosvonalat, a villamosok így voltaképpen párhuzamosan közlekednek: két viszonylat a felszínen, sűrűn megállva, kettő az alagútban, csak egyetlen köztes megállóval. 

A vonal végállomása két évig az Astrid csomópontban volt, majd meghosszabbították két megállónyit a belváros felé. Várhatóan 2017 őszén üzembe helyezik az egyik kiágazást, közel az alagút keleti végéhez, így errefelé is két különböző irányba közlekedhetnek majd a belvárosból érkező villamosok. Jelenleg a végállomás egy, a város szélén fekvő P+R létesítmény.

Media Box #140

Wommelgem P+R végállomás

Az antwerpeni alagúthálózat így két, egymástól elkülönülő elemből áll. Mindkettőnek az alapjait még a hetvenes években rakták le - bár a második elem évtizedekig félkészen állt. Az idősebb részhálózat egy háromágú rendszert képez a pályaudvar körül, metrónak megfelelő járatkövetésekkel, a fiatalabb egyelőre lényegében egy vonal, szintén érintve a Centraal állomást. Bár már negyven éve lemondtak a metróépítésről, a Premetro elnevezéshez már hozzászoktak, így az még vélhetően sokáig jelezni fogja, milyen céllal is épültek az első alagúti szakaszok. 

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.