Hát ez meg mi?

Tartalommegosztás

Feliratkozás Tartalommegosztás csatornájára

Csoport

A stájer S-Bahn

Kék Talent St Michaelnél
A salzburgi S-Bahn megjelenésével a többi osztrák város is lépéskényszerbe került, ha nem akartak lemaradni. Az évtized közepén Graz is lépett. De azért ők komolyabb dolgokban gondolkodtak, mint egy S betű.
Svájcban és Ausztriába az utóbbi években már mindenre elkezdték ráírni, hogy S-Bahn, ami mozog. Nézzünk párat, amik nem érnének meg egy önálló cikket, de talán érdekes ismerni őket.

S-Bahn Aargau

Wynental- und Suhrentalbahn
Wynental- und Suhrentalbahn (Flickr)

Kezdjük a legviccesebbel. A dolog háttere valószínűleg valahogy úgy nézhetett ki, hogy egyesek reklamálhattak. Volt is rá okuk, hiszen 2007-re már Svájc német részének nagyját lefedték a különböző (részben kinevezéssel "létrejött") S-Bahnok (Zürich, St. Gallen, Basel, Zentralschweiz), sőt, már az olaszok is azzal járnak (S-Bahn Ticino), hát mégiscsak megalázó, hogy az ország északi részén meg mindenféle személyvonatokkal kell közlekedni. Így hát megunták, és a felsoroltak valamint a német határ által körbevett területen fogták az összes személyvonatot, és mindegyiknek adtak egy S-betűs viszonylatjelzést.

Itt ki is merült az igyekezet, de hát papíron létrejött az S-Bahn Aargau, mindenki boldog, az élet szép.

S26
S26 (Wiki)

Nincs semmi, amitől ez igazán S-bahn lenne, csak az a bizonyos S, ami persze csak a viszonylatjelzésekben jelenik meg, sehol máshol.

És ha már jelzés: mivel az újonnan "létrejött" "hálózat" több különböző másikkal is szomszédos, az utazóközönség összezavarásának elkerülésére olyan számokat kellett kiadni, amik még nem foglaltak a szomszédoknál. Így a félig-meddig villamosszerű, negyedórás követéssel járó Wynental- und Suhrentalbahn lett az S14, a többi vonal pedig, amelyeket az SBB üzemeltet, 20-on felüli számokat kapott. Ezek általában napközben óránként vagy 30 percenként, egyéb időszakban óránként járnak.

S-Bahn Tirol

S-Bahn logó Innsbruckban
S-Bahn logó Innsbruckban (Wiki)

Amihez a svájci előképek nyomán Salzburgban megadták az alaphangot, az aztán rohamszerűen terjedt Ausztriában is. Ha egyszer odaát van S-Bahn, akkor mégse járja, hogy nekünk ne legyen, így aztán hamar felrakták a kék S-betűs szimbólumokat Innsbruck és környékének állomásaira is.

Az Inntal-S-Bahn volt az első vonal, 2007-től. Itt két járat (S1 és S2) fonódik egymással a tartományi főváros közelében. Mindkettő órás ütemben közlekedik, így a közös szakaszon félóránként jönnek vonatok, reggel 6-tól egészen 22 óráig. A második vonalpár a Brennerbahnról érkezik Innbsruckba, hasonló kialakítással, ráadásul Innsbruck és Hall in Tirol közt az előzőekkel is fonódva egy 15 perces ütemet alakítottak ki.

Új infrastrukturális fejlesztések itt sem történtek, ezt a forgalom nagysága nem is indokolná. Ráadásul, a hegyek közé szorított városok többségéhez hasonlóan a Hauptbahnhof Innsbruckban is a város közepén van, jó tömegközlekdési kapcsolatokkal, közel a belvároshoz. Így az S-Bahnosítás a sűrű, ütemes menetrend bevezetését jelentette lényegében - ami persze azért nem lebecsülendő dolog.

S-Bahn Tirol
S-Bahn Tirol (Flickr)

A stájer példát követve itt sem a városról, hanem a tartományról nevezték el a hálózatot (S-Bahn Tirol), és itt is ráfestették az S-betűt a motorkocsikra is (természetesen itt is Talentek járnak). Itt viszont maradt a kocsi piros-fehér, az S csak az ablakra került rá.

A kufsteini járatok mind továbbmennek Rosenheimbe, de a német oldalon már nem jogosultak az S-Bahn márkanév használatára, ezért ott pusztán személyvonatként közlekednek.

2009-ben S5 és S6 jelzéssel két új járat került a rendszerbe. Az S5 egy korábbi, Seefelden át, scharnitzi határátlépéssel a németországi Garmisch-Partenkirchenbe, ill. onnét gyorsvonatként Münchenbe közlekedő járat osztrák része lett, órás ütemmel; a német oldalon az S-jelzés már nem alkalmazható (nem is igazán illene bele a müncheni S-Bahn karakterébe).

S-Bahn Kärnten

Az S1
Az S1 (Wiki)

És jöjjön a legfiatalabb osztrák testvér, Karintia S-Bahnja, ami a 2010-es menetrendváltással jött létre. Akkor egyetlen vonalból áll, nem teljesen váratlanul S1 jelzéssel. Villach - Klagenfurt - St. Veit közt egész nap félórás követéssel járnak a vonatok (és mindkét végén még pár állomásnyit tovább, óránként). Építkezésekkel itt sem járt az S-Bahn kialakítása, csak a menetrendet alakították át ütemessé, és sűrítették be valamelyest.

Azóta még két vonalat (S2 és S3) alakítottak ki. Az újdonság itt is az ütemes menetrend bevezetése volt, általában 60, néhány szakaszon csúcsidőben 30 perces ütemmel. Az ütemes menetrend az S-Bahn eddigi három vonalán mintegy 30%-os kínálatbűvítéssel is járt, ezen kívül P+R-parkolókat éptettek ki, felújították az állomásokat, szóval egyfajta modernizációt hajtottak végre, és ehhez kapcsolták az S-Bahn-jelzés bevezetését.

Tulajdonképpen, míg Svájcban az S-Bahnosítás helyenként egész vicces dolgokat hozott létre, addig elmondhatjuk, hogy Ausztria közepes méretű városaiban ehhez mindenütt menetrendi fejlesztések kapcsolódtak, amit a legtöbbször az állomások felújítása, fejlesztése egészített ki, némi utastájékoztatási előrelépéssel egybekötve. Ráadásul az osztrákok tartományi S-Bahnjai azért mindig egy központi város köré összpontosulnak.

Ez azért, még ha az S-Bahn eredeti ideájától kissé távolabb esik is, mégis alapvetően pozitív folyamatnak tekinthető, és a megfelelő marketinggel összekötve utasvonzó hatása is lehet.

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.