A thüringiai városka villamoshálózatát inkább az NDK tehetetlensége, mint a szükség tartotta életben. Az ezredforduló után a helyi kisvasúttal való összekötés, és új jérművek beszerzése, hosszú időre biztosították a hálózat fennmaradását.

A villamoshálózat fejlődése

A Harz-hegység déli oldalán fekvő Nordhausen a kora újkortól a likőrgyártásról volt ismert. A XIX. században az ipar némi betelepülést is vonzott. Bár a száz év alatt a város lakossága megháromszorozódott, a növekedés egyrészt jelentősen elmaradt a nagy nehézipari központokhoz képest, másrészt Nordhausenben így is csak mintegy harmincezren éltek az előző századfordulón. Mindenesetre akkoriban ez már elegendően soknak számított egy városi villamoshálózat létrehozásához. 

Két vonalat alakítottak ki. Mindkettő a vasútállomástól indult és onnét felment a városházáig, ill. a Nordhausen főtereként funkcionáló Kornmarktig. Innét az egyik kelet felé ment tovább a város széléig, a másik vonal pedig keresztülszelte az óváros szűk utcácskáit, és a Zorge folyó partján jött vissza, körjárati jelleggel, a vasútállomáshoz. 1922-ben az óvárosi részt felszámolták, így ekkor két vonal maradt, az egyik a vasútállomástól indulva a belvárost és a keleti városrészt tárta fel, a másik pedig a nyugati oldalon haladt, az egykori körjárat egyik felének vonalán, a város északi végéig, az Altentor végállomásig.

A lakosság az 1940-es évekre meghaladta a 40 ezer főt, és azóta is nagyjából ezen a szinten stabilizálódott. A második világháború folyamán az infrastruktúra jelentős részben károsodott, de a bevonuló szovjet hadsereg gyorsan helyreállította, legalábbis üzemképesre a villamost. 

A vonalhálózatban évtizedeken át nem történt jelentős változás. 1981-ben a Kornmarktot érintő vonalat meghosszabbították a városi kórházig. A Nordbrand likőrgyár jobb elérése érdekében az Altentor felől érkező villamosok már nem a vasút felé fordultak, hanem a másik irányba, a belváros felé. Érdekesség, hogy bár ekkorra már szinte minden keletnémet városban is beszámozták a villamosvonalakat, Nordhausenben erre csak a rendszerváltás után, az 1990-es években került sor, addig csak a végállomás volt kiírva a homlokfalra. 

Bár az utasszámok nem voltak kiemelkedőek, az NDK idejében, sok más kisebb hálózathoz hasonlóan Nordhausenben is végig fenntartották a villamost. Ebben talán annak is része volt, hogy az NDK-nak nem volt saját autóbusz-gyártása, így, amíg lehetett, az importot megpróbálták a villamosok továbbüzemeltetésével elkerülni. Igaz, sokat költeni a hálózatokra nem tudtak, így Nordhausenben is jelentősen leromlott úgy a pálya, mint a járművek álllapota a 80-as évekre. Az Altentorhoz vezető vonal pedig megmaradt egyvágányú - mind a mai napig.

A rendszerváltás majd az NDK megszűnése után itt is felmerült a villamosüzem felszámolásának gondolata, végül a nyugatiak által a keleti országrésznek fizetett jelentős támogatásokból inkább felújították az egész hálózatot. Lecserélték a járműállományt is, két lépésben. Először az elégtelen minőségre leromlott keletnémet Gotha-villamoskocsik helyére a nyugati országrészből hoztak használt szerelvényeket, főleg stuttgarti GT4-villamosokat. 

Media Box #230

Combino villamos

Hosszú távú megoldásként pedig a Siemenstől rendeltek Combino villamosokat. A forgalmi igényekhez alkalmazkodva a Combino-sorozat legkisebb lehetséges változatából vásároltak néhány darabot. A négytengelyes motorkocsik alig húsz méter hosszúak, és oldalanként 2 ajtópárral rendelkeznek. Egészen pontosan a kilenc megvásárolt kocsiból három egyirányú, ezeknek csak az egyik oldalán vannak ajtók. A kis méretre utalva ezeket a villamosokat a Bambino becenévvel is illették. 

1993-ban a kórház felé haladó vonalból létesült a színháznál egy kiágazás, ami a város keleti végén lévő lakótelepet vette célba. Azóta a 2-es járat közlekedik erre, a Nordhausen Ost végállomásig.

Ma mindkét vonal csúcsidőben 10, hétvégén 30 percenként közlekedik. A közös szakasz viszonylag rövid, és nincs sok olyan utas, akinek bármelyik vonal jó, ezért ilyen jellegű összehangolásra nincs igazi igény. Ellenben a lakótelep - kórház irányú sarokforgalomban hétvégén megjelent a biztosított csatlakozás. A korház felé haladó 1-es és a lakótelep felől érkező 2-es az elágazásnál, a színház előtti megállónál, bevárják egymást, ugyanígy az ellenkező irányban is. 

Media Box #232

Biztosított sarokátszállás

A kisvasút

A Harz-hegységet keresztülszelő, méteres nyomtávú Harzquerbahn déli vége Nordhausenben található. 

img_4494.jpg

Bahnhof Nordhausen Nord

Media Box #235

A kisvasút állomása

A hivatalosan Nordhausen Nord nevet viselő állomás közvetlenül az országos vasúthálózat nordhauseni állomása mellett áll. Az eltérő nyomtáv miatt természetesen átjárás még üzemi kapcsolat szintjén sem lehetséges. Ma a kisvasút déli részéről találunk még Nordhausenbe irányuló utasforgalmat, fent a hegyen, ill. a már Szász-Anhaltba eső északi vonalszakaszon inkább csak turisztikai jellegű forgalom jelenik meg.

A kisvasutat üzemeltető Harzer Schmalspurbahnen vasúttársaság naponta, ill. a frekventáltabb szakaszon és időszakokban akár naponta többször is közlekedtet gőzmozdonyos vontatású vonatokat a turisták számára. 

img_4565.jpg

Gőzmozdonyos vonat Ilfeldben

Media Box #238

Ilfeld

A nap többi részében dízel motorkocsik szállítják az utasokat. 

Az összekötés

Bár a kisvasúttól a villamosvégállomás alig pár lépésre van, mégis már a 90-es években felmerült a villamos és a vasút összekötése. Mivel midkettő méteres nyomtávú, ezért itt - ellentétben a nagyvasúttal - megoldható volt a vágányok összekapcsolása. Végül 2004-ben készült el a két vonalat összekötő vágány. Azóta a dízel motorkocsik nem a vasútállomásról indulnak, hanem az állomás előtti villamosmegállóból. 

28597396_3b92397586_o.jpg

Bahnhofsplatz
NeiTech képe a Flickrn (Letöltve: 2017. szep. 17.)

Media Box #241

A kisvasút motorkocsija a villamosmegállóban

Nordhausen Nord állomásról már csak a gőzmozdonyos vonatok indulnak, más ezt az állomást nem használja. 

A következő lépés egy közvetlen kapcsolat kialakítása volt. Az utazási igényekhez alkalmazkodva a kisvasút alsó szakaszán, Nordhausentől az ilfeldi klinikáig terveztek sűrítést. Méghozzá ezt már átszállási kényszer nélkül, úgy, hogy a városi villamos egyenesen közlekedhessen tovább a kisvasúton át Ilfeldig. A lehetséges műszaki megoldások közül a kisvasút villamosítását elvetették, ehelyett a Siemenstől rendeltek három olyan Combino-motorkocsit, amelyek képesek dízelmotorral is közlekedni. 

img_4490.jpg

Combino Duo

Media Box #239

Ilfeldbe közlekedő villamos Nordhausen belvárosában

Ezeket a kettős üzemű kocsikat Duo típusjelzéssel látták el, amelyek messziről felismerhetően ráfestettek a kocsik orrára is. A Combino Duo villamosok Nordhausenben hagyományos módon, áramszedővel, felsővezetékről nyert egyenáram segítségével közlekednek, a kisvasút vonalán pedig dízelmotor hajtja a járműveket. Kívülről, a messziről szembeötlő feliraton kívül, nincs jelentős különbség a Duo és a többi kétirányú Combino közt, belül az utastérben jól észrevehető a dízelmotort rejtő doboz. Mivel a Siemens nem gyártott sosem dízelmotort, és emiatt a három kocsi miatt igen gazdaságtalan lett volna egy új típus kifejlesztése, a BMW-től vásároltak eredetileg személygépkocsikba tervezett erőforrásokat. 

Természetesen ezek a villamosok mindenben meg kell, hogy feleljenek a vasúti előírásoknak is, amint a vezetőknek is rendelkezniük kell villamosra és nagyvasútra érvényes vizsgákkal is. A kisvasút ugyanis értelemszerűen vasútnak minősül, így az oda érvényes előírások szerint kell rajta közlekedni. 

Media Box #240

A dízelmotor az utastér közepén helyezkedik el

Ezek a járatok a nordhauseni kórháztól indulnak, ott végigmennek a teljes 1-es vonalon. A vasútállomásnál a másik vágányra állnak, ott lehúzzák az áramszedőt, és onnét dízellel mennek tovább Ilfeldig.

Media Box #245

Áramszedővel és anélkül

Ezalatt sokkal több helyen állnak meg, mint a gőzmozdonyok, csak Nordhausenben van még 5 megálló, majd Niedersachswerfen és Ilfeld településeken még 3-3. Az Ilfeldig közlekedő járatok a 10-es számot kapták, azonban egyszerűen az 1-es menetrendjébe illesztették be őket, azaz pl. csúcsidőben az 1-es 10 percenként jár, de van egy 20 perces lyuk, aminek a közepén megy a 10-es.

A 10-es hétköznap óránként, hétvégén kétóránként jár. Mivel megmaradtak a dízel-járatok is (ezek nem csak Ilfeldig közlekednek, hanem távolabbra), így hétköznap 30, hétvégén 60 percenként közlekedik valamilyen járat Ilfeld és Nordhausen közt, amiből minden második a csak Ilfeldig, afféle betétjáratként közlekedő 10-es. 

A díjszabás zónás jellegű, és egyformán érvényes minden szolgáltató járataira - aki csak Ilfeldig közlekedik, annak akár a gőzmozdonyos turistavonatokra is. Aki pedig valamelyik nordhauseni megállóig utazik csak, az a normál városi jeggyel vagy bérlettel veheti igénybe a 10-es járatot is. 

Átütő sikerről természetesne nehéz beszélni ott, ahol az egész érintett régió lakossága alig ötvenezer főt tesz ki. Már a járművek méretéből is látszik, hogy senki nem is számított tömeges utazási igényekre. De ebből egyben az is következik, hogy jelentős beruházások nélkül, a vasútállomásnál lévő összekötő vágány kivételével lényegében a száz, vagy még több évvel korábban kiépített infrastruktúra igénybevételével lehetett az utasok számára a korábbinál jobb közlekedési kapcsolatokat kínálni. 

Helyszín

Nordhausen
Németország

Térkép

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.