Bukarest közlekedése

A közelmúltban Bukarestben jártam. Bár kifejezetten nem a közlekedés megfigyelésének céljával látogattam Románia fővárosába, ha már ott voltam, körülnéztem a városban, majd úgy gondoltam, megosztanék néhány észrevételt. Kétszer néhány óra megfigyelései alapján, minden tudományos igény nélkül.

A fotók minősége is inkább azt tükrözi, hogy megpróbáltam rövid idő alatt minél több mindent lefényképezni, ráadásul komolyabb fényképezőgépet nem is vittem magammal. 

A repülőtérről busszal szándékoztam bemenni a városba. Bár a taxi is minimum reális alternatívának tűnt, mégis a buszt választottam, kimondottan azért, hogy megnézzem magamnak. A buszmegálló az alsó szinten volt. Két járat indul innét a városba: a 780 a pályaudvarra, a 783 a városközpontba visz. Ez utóbbit néztem ki magamnak. Először jegyet kellett vásárolnom. A buszmegállónál van egy automata is, nem működik. A pénztár úgy néz ki, mint a magyar vasúti jegypénztárak a 70-80-as években (és helyenként akár még ma is). Kis ablak mögött ül egy néni. Beszél angolul. Oxfordban a felsőfokún valószínűleg elhasalna, de amire itt szükség van, azt megérti és el tudja mondani. Fizetni csak lejjel lehet - a társadalmi helyzetre jellemző, hogy több román utas is euróval fizetne, és dühösen veszi tudomásul, hogy azt nem fogadják el. 

A jegyvásárlás rögtön egy bosszús felesleges kiadással kezdődik. Igaz, én készültem erre, ezért nem lepődtem meg. A bukaresti közlekedési társaság (RATB) ugyanis elektronikus jegyrendszert vezetett be, aminek a használatához legelőszöris ki kell váltani egy kártyát 3,70 lejért (egy lej kb. 70 forint). Kérem, hogy erre töltsön még fel 16,30 lej egyenleget, így pont 20 eurót kell fizetni. Átnyújtok egy százast (nincs apróm, az automatából vettem ki az imén 300 lejt), a néni bosszús, de végül tud visszaadni 80 lejt. Már csak meg kell várni a buszt és fel kell szállni, majd ott a jegyet kezelni. Alapvetően egy utazás ára 1,50, a repülőtérről a városba viszont már feláras az út, 3,50 lejt von le a kártyámról. 

Mercedes Citaro busz

A busz típusa nem okoz meglepetést: a 2000-es években vásárolt az RATB ezer szóló Mercedes Citaro buszt, és azóta is csak ezek a buszaik vannak, semmi más. Természetesen a reptéri járatokon is ezek járnak. A busz elég ritkán jár, de még így is az ülőhelyek fele üres marad, alig néhányan választottuk ezt a megoldást. 

A 783 nem volt jó választás. Ugyan bevisz a városközpontba (Piața Unirii), de ehhez előtte végig kell küzdenie magát a fél városon. Márpedig Bukarest ebben a péntek délutáni időszakban egyetlen hatalmas dugó. Senki nem mozdul semerre. A belvárosi részen az egyes megállók közt akár tíz percnél is hosszabb ideig araszolgatunk a busszal. Ráadásul négy megálló hosszan az észak-déli metróvonal (M2) felett. Így a teljes út a két végállomás közt több, mint egy órát vesz igénybe. Igaz, sokkal gyorsabb taxival se lehetett volna, azok is ott álltak a dugóban. De mondjuk át lehetett volna szállni a Piața Victorieinél a metróra, ezzel talán egy fél órát is spórolva. Igaz, ez több pénzbe került volna így (erre még visszatérek), talán emiatt is maradt szinte minden utas végig a buszon. 

Taxit amúgy könnyű fogni, tele van velük a város. Mindegyik Dacia. A tarifa nem egységes, de a legtöbb autónál egy kilométerért 1,39 lejt (mintegy száz forintot) kell fizetnünk. Már legalábbis, ha van aprónk, mert a taxis nem bosszankodik, ha túl nagy címlettel fizetünk, hanem egyszerűen nem ad vissza. Így tarifán kívül a viteldíjat az is meghatározza, milyen címletű bankjegyeket tartunk a pénztárcánkban.

A helyenként száz méter széles sugárutakon persze nem okoz nehézséget a kerékpáros infrastruktúra kijelölése. 

Bulevardul Unirii

Igaz, ehhez a legtöbbször csak festéket használnak, ezen a kerékpárúton például nem érdemes túl nagy sebességgel közlekedni. Talán ennek is köszönhető, nem tudom, de mindenesetre péntek délután és szombat délelőtt, a nagystílűen kijelölt kerékpárutak és -sávok teljesen üresen álltak, nem láttam a városban egyetlen kerékpárost sem. 

Citaro autóbusz

A belvárosban rengeteg buszvonal megy mindenfelé. Természetesen minden kocsi ugyanolyan Citaro. Igaz, érdekes megfigyelni, hogy miközben a mellékutcákban is áll a dugó, a buszok többségén alig lézeng pár ember. Én is felszállok egyre, megyek vele két megállót, rajtam meg a sofőrön kívül még ketten utaznak ezen a kocsin. 

Bukarestben négy metróvonal üzemel, ebből három is találkozik a Piața Uniriin. Az M2 egy észak-déli, az M3 egy kelet-nyugati vonal, amelyek itt metszik egymást. Az M1 pedig egy saját farkába harapó kígyó, a keleti oldalon kicsit meghosszabbítva (azaz nem körbe-körbe megy, hanem Dristor állomásnál mintegy keresztezi saját magát). A belvárosi részen az M1 és az M3 pár megállónyi szakaszon azonos vonalon közlekedik. Ez egyben behatárolja a két vonal sűrűségét is, ezek külön-külön csúcsidőben is csak kb. ötpercenként járnak. A kelet-nyugati és az észak-déli tengely a Piața Uniriin találkozik. A negyedik, M4 vonal a Gara de Nordtól indul kifelé. Ez nagyjából olyasmi, mintha a budapesti négyes a Keletitől épült volna ki Újpalota felé. Annyival jobb, hogy Basarab állomáson közös peronos átszállás van az M1-re. Itt a két járat vonatai be is várják egymást. Ezen kívül épül egy második kelet-nyugati vonal is M5 jelzéssel, az első szakaszát az eredeti tervek szerint már meg kellett volna nyitni. 

Basarab, az M1 vonata az M4 ajtajából nézve

Érdekesség, hogy ahol két metróállomás van egy helyen (összesen négy ilyen hely van Bukarestben), ott az állomásokat 1-es ill. 2-es számmal jelölik. Ez mindenütt megjelenik az utastájékoztatásban, ld. a fenti képen a "Piața Unirii 1" állomásnevet. Az M1 egyik végállomása Dristor 2, ami mindenütt ki is van írva, így, a 2-es számmal együtt. Sőt, minden állomáson be is mondja az automata, hogy ez a vonat Gara de Nord érintésével Dristor 2 (románul bemondva Dristor Doi) végállomásig közlekedik. 

Piața Unirii 1

A metrót nem az RATB, hanem a Metrorex nevű társaság üzemelteti. Nincs semmiféle tarifaközösség sem az RATB-vel. Az RATB elektornikus kártyájával be sem tudnánk menni a metróba, mivel a belépőkapuknál azt nem tudnánk kezelni. Így a metróra külön jegyet kell vásárolni, az RATB-től merőben eltérő tarifarendszerrel. Az automata itt működik, igaz, a papírpénzt folyamatosan visszadobja, de bankkártyával végül sikerül fizetnem. Különféle kombinációk vannak, 2 útra szóló jegy 5, egy egynapos 8 lej. Igaz, az utóbbi nem 24 órára, hanem naptári napra érvényes, így rövid tartózkodási időm ellenére is kettőt kellett vennem. 

Az M4 szerelvénye

Az M1-M3 vonalakon modern, hatkocsis, egyterű szerelvényeket láttam (odáig nem terjednek az ismereteim, hogy azokat meg tudnám egymástól különböztetni), az M4-en ellenben az aradi Astra gyárnak a metróhálózat megnyitása idején legyártott metrókocsijaival találkoztam. 

Az M4 kocsijai

Ezek ráadásul rettenetesen össze is vannak graffitizve.

Megállótábla

Míg a metrón az utastájékoztatás még úgy, ahogy, rendben van (bár egy félreérthetően elhelyezett tábla miatt egyszer sikerült rossz irányba felszállnunk), az RATB hálózatán megdöbbentően alacsony színvonallal találkozhatunk. Egy kis tábla, rápingálva pirossal a megálló neve, és, hogy milyen járatok állnak itt meg, és ennyi. Hogy az a járat hová megy, és mikor jön, azt vagy tudja magától is a kedves utas, vagy nem, de innét megtudni biztosan nem fogja.

Iveco trolibuszok

Az RATB az ezer Citarón kívül üzemeltet trolibuszokat és villamosokat is.

Ikarus trolibusz

A trolik közt akadnak újabb Iveco-járművek (ezek fényezése már a buszokéval megyegyező), ill. régebbi Ikarus 415-nek kinéző kocsik

Bukarest kiterjedt villamoshálózattal is rendelkezik, bár a legtöbb vonal inkább a külső városrészekben közlekedik. Én leginkább az U.R.A.C. román gyártású villamosaival találkoztam, bár láttam egy-két más típusút is. 

U.R.A.C. villamos

Érdekes, hogy ezeken az idős, nagyon magas padlóval rendelkező kocsikban is ott van, és működik is a szelektív ajtónyitás az ajtókon elhelyezett gombokkal. Amennyire én ki tudtam találni, a gombot akkor kell megnyomni, amikor megállt a villamos, nem lehet előre megnyomni, és a megállóban csak várni, hogy kinyíljon. 

Piața Unirii

A kocsik itt is egyirányúak. A Piața Unirii is hurokvégállomásként üzemel. Négy járat fordul itt, ezért szinte egymást érik a villamosok.

A villamoshálózat érdekessége a Basarab vasútállomás feletti felüljárón lévő megálló. Az 1-es villamos áll itt meg, a megálló neve is Pasajul Basarab. Az egész úgy néz ki, mint egy modern gyorsvasúti megálló (a felüljáró, a megállóval együtt, 2011-ben épült). 

Itt áll meg az 1-es

Ebben a környezetben különösen érdekesen néz ki az RATB-utastájékoztatás. 

A repülőtérre visszafelé a 780-ast választom, Gara de Nordtól. Némi keresés után megtalálom a buszmegállót is, bár az állomáson és környékén semmi nem tájékoztat arról, hogy honnét is indul a busz. Nem számítva persze az RATB táblácskáját, amire utólag rápingálták a 780-as számot is.

Innen megy a reptéri busz.

Kezelem a jegyemet. Bár nem vagyok benne biztos, hogy jól választottam ki, hogy két zónát vonjon le, ezért aztán reménykedem benne, hogy nem jönnek ellenőrök. Ez nem jött be, a repülőtér előtti utolsó megállónál felszállnak négyen. Messziről jól felismerhetó RATB-mellény van rajtuk. Amint felszállnak, mindegyikük odalép egy-egy jegykezelő készülékhez, és egy kártya odaérintésével kikapcsolják azokat, így a bliccelőknek már nincs esélyük jegyet kezelni. Egy mobiltelefonhoz hasonló eszközhöz érintik hozzá az utasok kártyáit, ami egyből kijelzi, hogy megfelelően érvényes-e a jegy. Az enyém is zöld jelzést kap, ezek szerint jól kezeltem a jegyemet felszállásnál. Két utasnak nincs jegye, velük románul hosszasan elvitatkozgatnak, de én leszállok a repülőtér indulási termináljánál, így a végeredményt már nem látom. 

A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette. 

Creative Commons Licenc
Ezen Mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu

Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.