Csoport
Oberhausen története tipikus a Ruhr-vidéken. 1870-ig még a tízezret sem érte el a népesség, aztán a nehézipar felvirágzásával a századfordulóra 40 ezer, az első világháború idejére 100 ezer lakosa lett a városnak, 1950-re pedig a 200 ezret is átlépte. A város lakossága 1963-ban volt a csúcsponton, akkor 260 ezren éltek itt.
Majd véget ért az acélkorszak, és Oberhausenből is megindult az elvándorlás. Több Ruhr-vidéki társához hasonlóan Oberhausen is újjá tudott születni, új munkahelyek jöttek létre a szolgáltatási szektorban, így a lakosságszám csökkenése lelassult. Ma 210 ezren laknak Oberhausenben, ez évente egy-kétezerrel csökken.
Sok Ruhr-vidéki társához hasonlóan Oberhausen is három korábbi településből olvadt össze. Nem volt ez teljesen harmonikus, mert a dinamikus népességnövekedés idején a korábban kihasználatlan területekért rendszerint ölre mentek a szomszédos városok. Oberhausennek is folyamatos határvitái voltak Bottroppal és Essennel is, ami egyes településrészek ide-odacsatolásában is visszatükröződött. 1929-ben rendeződött a helyzet, azóta a város három kerületből áll: Alt-Oberhausen, Sterkrade és Osterfeld, rendre körülbelül 90, 80 és 40 ezer lakossal. Alt-Oberhausen a Rajna-Herne csatorna déli, a másik két településrész pedig az északi oldalán található.
A nehézipar hanyatlása városképi tényezővé is vált: meghatározták a várost a pusztulófélben lévő egykori iparterületek. Ezért az 1990-es évekre egy új városfejlesztési koncepciót dolgoztak ki, amelynek egyik kiemelt eleme, hogy az egykorvolt kohászati üzem helyén egy új városközpontot alakítanak ki, sportpályákkal, irodaépületekkel, bevásárló- és szórakoztatóközpontokkal. Az elnevezéssel nem sokat vacakoltak: Oberhausen Neue Mitte, azaz kb. Új Központ (szó szerint Új Közép).
A terület tömegközlekedési ellátását a meglévő, ám a kohászat megszűnése után kihasználatlanul álló iparvágány segítségével képzelték el. No, nem vasúton, mert az egyrészt korlátozott felhasználhatóságot eredményezne, másrészt nem is nagyon fedte volna le az utazási igényeket. A nyomvonalat viszont felhasználták, az egészet két forgalmi sáv szélességben leaszfaltozták, így alakítva ki egy utat Alt-Oberhausenből a Neue Mittéhez, majd a csatornán át Osterfeldbe, és onnét Sterkradébe. Az új út 1996-ban készült el.
Erre az új útra azonban a személygépkocsikat nem engedték be, kizárólag a közforgalmú autóbuszok használhatják. Mivel egykor ez egy forgalmas iparvágány volt, nincs egyetlen szintbeli kereszteződése sem, így az autóbuszok zavartalanul közlekedhetnek, biztosan nem kerülnek torlódásba, és nem veszthetnek jelzést a lámpáknál sem. Az útvonalon egyetlen jelzőlámpa van, az MAN-Turbo megállónál – ezt nem érintette a régi vasút, és a csomópont szintben elválasztott kiépítése nagyon drága lett volna.
Oberhausen legfőbb közlekedési csomópontjai, a környék legtöbb városához hasonlóan, a vasútállomásokhoz kapcsolódnak: Oberhausen Hauptbahnhof és Sterkrade állomások előtt vannak a legfontosabb buszmegállók. Az új útvonal ezt a két állomást köti össze, Neue Mitte érintésével. Azonban mindkét végén több buszjárat is továbbhalad a város külső részei felé, ezek a járatok átszállásmentes kapcsolatot kínálnak Oberhausen legnagyobb részéről a többi városrészbe és a Neue Mittéhez. Sőt, két ponton (Lipperfeld és Olga-Park megállóknál) leágazás is létesült, egyes buszjáratok itt elhagyják a buszkorridort, hogy így tárjanak fel több területet. Mivel Neue Mitte a két említett megálló közt van, így azt minden járat érinti.
Persze megtehették volna, hogy ezen a vonalon valamely kötöttpályás közlekedési eszközt hoznak létre, az azonban átszállási kényszereket teremtett volna, amit a buszos megoldással sikerült elkerülni.
De kerültek sínek is az aszfaltba. Oberhausenben ugyan már több, mint húsz évvel korában (1974) megszüntették a villamost, erre az alkalomra azonban a szomszédos Mülheimből átvezették ide a 112-es járatot, előbb Mülheimből a Hauptbahnhofhoz, majd végig a teljes tömegközlekedési folyosón Sterkradéig. 2004-ben a villamost Sterkradén túl is meghosszabbították még. A jelentősen meghosszabbított 112-esbe a mülheimi MVG közlekedési vállalaton kívül az oberhauseni STO.AG is ad járműveket. Ezért a 6 kocsiért azonban nem érte volna meg fenntartani egy teljes kiszolgáló-infrastruktúrát, így ezeket is Mülheimbe állomásították, az MVG kocsiszínében végzik a teljes fenntartásukat is.
Érdemes megfigyelni a képeken, hogy a vonal nagy részén a villamos felsővezeték-tartó oszlopait is szokatlan módon építették meg. Ezek stílusukban megfelelnek a megállók építészeti elemeinek.
Az így már többfunkciós tömegközlekedési folyosó a Hauptbahnhof elől indul. Alt-Oberhausenben egy bevágásban halad, majd Lipperfeldnél egy felüljárón keresztezi a vasutat.
Ezután végig emelt pályán halad, részben töltésen, részben viadukton. A következő megálló Neue Mitte, ahol egy, a többitől stílusában nagyon eltérő, szinte már extravagánsnak nevezhető megálló is kiépült. A pálya nagyrészt betonlábakon állva keresztezi a területet, csak a megállónál foglal egy nagyobb helyet a talajon, így nem választja szét az új városközpontot, és a járművek is akadálytalanul haladhatnak, szinte mintha egy metróval utaznánk.
Ezután átmegy egy új hídon a Rajna-Herne csatorna felett, a következő megálló az Olga-Park, itt több vonal is leágazik – azért még marad olyan is, ami továbbmegy. Ezek elérkeznek Eisenheim városrészbe (ez Osterfeld kerületben fekszik). Itt a lakóterületet is ellátják egy megállóval. Ezután következik az MAN-Turbo, majd tovább, ismét védett pályán egészen Sterkrade állomásig, ahol több irányba szétágaznak a járatok.
Az oberhauseni tömegközlekedési folyosó hatékony, ámde rugalmas közlekedési lehetőséget biztosít a városban, összeköti a három városrészt, feltár lakóterületeket és az új, Neue Mitte városközpontot. A létrehozása feletti örömöt némiképp csorbítja, hogy (a többi városrehabilitációs beruházás mellett) valószínűleg szerepe volt abban, hogy Oberhausen a 2010-es évek elejére Németország legeladósodottabb városa lett (egy főre számítva), és csak az észak-rajna-vesztfáliai kormány beavatkozása mentette meg a csődtől. Persze egy igazi metró, de legalább Stadtbahn se lett volna olcsóbb. Ezt viszont szeretik az utasok: a létrehozása óta 50 százalékkal nőtt meg a közösségi közlekedés utasszáma Oberhausenben.
A másként meg nem jelölt képeket a szerző készítette.
Ezen mű szerzője Németh Attila, és a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
Based on a work at http://attus.hu
Azok a képek, amelyek forrása külön meg van jelölve, az ott megadott feltételekkel használhatóak fel.